A rendszeres, napi többszöri vércukormérés előrehaladott cukorbetegségben a pontos inzulinterápia kontrollálásához elengedhetetlenül szükséges, ugyanakkor rendkívül megterhelő is a betegek számára, hiszen a mérés friss vérből történik, ami miatt minden egyes méréshez a betegeknek meg kell szúrniuk magukat. A technológia ennek vethet most véget.
Néhány napja véletlenül akadtam az alábbi videóra.
A videóban egy robot kanalat mutatnak be, ami korlátozott mozgásképességűek számára nyújt segítséget az evésben. A kanál képes kompenzálni a kéz remegését, így annak is könnyűvé válik az evés, aki egyébként a kezének remegése miatt csak segítséggel tudna enni.
Amikor megláttam ezt a videót, nagyon megtetszett, mégpedig azért, mert jól tükrözi, hogy milyen sok lehetőség rejlik az informatikában, a robotikában, és hogy mennyire jó dolgokra is lehet használni. Fontosnak tartom az ehhez hasonló termékek gyártását, hiszen ezekkel igazi értékeket teremthetünk.
A kanalat egy amerikai cég gyártja. Az ára meglehetősen magas, viszont csak egyszer kell rá befektetni, utána nagyon sokáig használható. Online áruházakban kétféle kanál és egy villa fej is kapható.
Másfajta robot kanalak is léteznek. Ebben a videóban például egy olyan kanálról, vagy inkább robot karról láthatunk egy bemutatót, aminek a használatához még a kezünkre sincs szükségünk, így azoknak is segítséget nyújthat, akik a karjukat egyáltalán nem tudják használni.
Egy további robot kanál pedig inkább aranyos, de kevésbé hasznos. Ilyen termékből, melynek a szórakoztatás a célja, jóval több található, hiszen ennek nagyobb a piaca. Sajnos mivel azoknak a termékeknek a gyártása, melyek bizonyos betegséggel, állapottal rendelkezők számára nyújtanak segítséget, a cégeknek egyszerűen nem éri meg, mivel kisebb rájuk a kereslet. Így gyakran vagy nem foglalkoznak ilyen termékekkel, vagy aránytalanul magas áron árulják. Fontos azonban, hogy ezen területeken is meginduljon a fejlődés, hiszen hiába érint viszonylag kevés embert, ők ugyanúgy megérdemlik a segítséget.
A mobil és okos eszközök térhódítása az egészségügyben a szemünk előtt kibontakozó, megállíthatatlanak tűnő folyamat, melynek jelenleg az elején járunk. Dinamikusan nő a lakosság által használt olyan fitnesz és orvosi mérőműszerek száma, melyek vezeték nélküli technológiák segítségével továbbítják mért adataikat a felhasználó mobil eszközeire, számítógépére és online felhőszolgáltatásokra. Térnyerésük mind az egyéni felhasználókat, mind pedig a szakembereket korábban nem tapasztalt adatbőséggel szembesíti. Az adatokból azonban csak akkor válhat információ, ha azok hitelesek, relevánsak és könnyen áttekinthetőek, illetve hasznosíthatóságuk nagyban függ attól, hogy a szakemberek milyen módon férhetnek hozzá a felhasználó adataihoz. Az adatbőség könnyen átláthatatlanná válhat, ahogy egy felhasználó többféle eszközt is használatba vesz, hiszen az egyes eszközök mind saját adatfeldolgozó rendszerrel rendelkeznek, és ezen rendszerek a legtöbb esetben nem kompatibilisek egymással. A nem harmonizált rendszerek a szakmai felhasználót még nehezebb probléma elé állítják, hiszen a kliensek sokféle eszközt használhatnak változatos platformokon. A Heim Pál Alapítvány által létrehozott Qualiter Digitális Egészség Platform erre a problémára kínál megoldást.
Pár napja felkért Ábel, hogy legyek társszerzője a blognak. Nagyon megörültem a lehetőségnek, és készséggel elvállaltam a felkérést, hiszen egy ideje már én is gondolkoztam hasonló témájú blog indításán, csak eddig nem tudtam rávenni magam, hogy belevágjak. Ábel viszont erről a felkérés előtt nem tudott, így még eggyel bővült a furcsa „véletlenek” sora az életemben, ami arra ösztönöz, hogy ezzel a témával márpedig nekem igen is foglalkoznom kell. Még gyerekként nagyon szerettem volna orvos lenni, mert csodálattal töltött el a gondolat, hogy emberéleteket menthetek meg a munkámmal, viszont később túlságosan magával ragadott az informatika világa. Elkezdtem azon gondolkozni, hogy hogyan tudok másokon segíteni, életeket könnyebbé, teljesebbé tenni úgy, hogy nem orvosnak, hanem informatikusnak tanulok. Rájöttem, hogy ennek hihetetlenül sok módja van, hiszen ma már a technológia adott, és szinte csak a kreativitásunk szabja meg a határokat. Elkezdtem egyre többet olvasni a témában, és keresni a lehetőségeket, hogy minél többet tanulhassak az informatika és az egészségügy kapcsolatáról és az ebben rejlő lehetőségekről. Ebben a blogban én elsősorban olyan posztokat tervezek írni, amikben bemutatok különböző megoldásokat (alkalmazásokat, eszközöket, kutatásokat), amik az informatika különböző felhasználási módjait mutatják be az egészségügyben, illetve ehhez kapcsolódóan szeretném megosztani saját észrevételeimet.
Ma a Sophianum Antropozófiai Központban sikeresen lement az első, a TEDMED 2015-ös előadássorozatából válogató videovetítésünk. A kis létszámú, de annál lelkesebb megjelentek négy lenyűgöző előadást hallhattak. Az előadások a test és lélek egészségének dinamikus kapcsolatát mutatta be tudományos igényességgel és meglepő, de reménytkeltő üzenettekkel.
A Heim Pál Alapítvány kétrészes vetítést rendez a 2015-ös TEDMED esemény előadás-sorozatából szemezve. A rendezvényt a Sophianum Antropozófiai Központ látja vendégül (cím: 1015 Budapest Hattyú utca 14. www.sophianum.eu)
Az első alkalom időpontja december 10. csütörtök 17:00 óra
A második alkalom időpontja december 17. csütörtök 17:00 óra
A vetítés időtartama mind a két alkalommal 90 perc.
A vetítés angol nyelven történik, feliratot nem áll módunkban biztosítani. Az előadásokat rövid beszélgetés követi, amelyet Dr. Perjés Ábel, a Heim Pál Alapítvány orvosszakmai vezetője moderál.
Az eseményhez csatlakozó vendégek betekintést nyerhetnek az egészségtudomány rejtélyes világába, megismerhetik a szakma tekintélyeinek innovatív elképzeléseit az orvostudományról és az emberiség egészének egészségéről.
Az előadás-sorozat érinti az emberi lét témakörét, a legújabb idegtudományi felfedezéseket, a tudomány és az ipar kapcsolatát, az egészségtudomány kultúrájának alapjait, a modern orvos technológiát, az egészségügyi rendszer kihívásait, és további érdekes témákat.
Az előadásra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni a Heim Pál Alapítvány weboldalán lehetséges.
A TEDMED kezdeményezésről, az elmúlt és a jövőbeli TEDMED eseményekről további részleteket a www.tedmed.com oldalon találnak.
Rengeteg adatról van szó, de hála az ötletes grafikus megjelenítésnek, és a szinte végtelen lehetőségnek, amit a változatos szűrők, vizuális megjelenítési módok és regionális összehasonlítások megengednek, nagyon sok érdekességet, trendet és problémát fedezhetünk fel globálisan és lokálisan.
Én persze leginkább Magyarországra voltam kíváncsi. A különböző keresési feltételek közt kapcsolgatva találtam ezt a megdöbbentő képet: A térképen a rákos megbetegedések miatt elvesztett minőségi életéveket (DALY: disability-adjusted life years) láthatjuk. Minél melegebb a szín, annál több életév veszik el az adott országban 100 000 lakosra vetítve. A színskála segít számszerűsíteni a színeket, és megmutatja, hogy a kijelölt ország hol áll a világ többi országához képest.
A héten a GS1 nevű kódolási sztenderdeket rögzítő non-profit szervezet Budapesten tartott egészségügyi fókusz nemzetközi konferenciát. A GS1 a vonalkódok és 2 dimenziós mátrix kódok nemzetközi sztenderdizálásával az elmúlt 40 évben egységes nyelvezetet hozott létre abból a célból, hogy egy vonalkódot ugyanarra az adattartamra lehessen lefordítani a világ bármely pontján. Így a terméket vonalkóddal ellátó szervezet, legyen az gyártó, szállító, kereskedő vagy felhasználó, az összes együttműködő partnere számára kielégítő módon, egyetlen jelöléssel beazonosíthatóvá teheti az árut, és ha egy szervezet valamennyi beszállítója a sztenderd kódot használja, akkor egyetlen kódolást kell csak tudnia a rendszerének, függetlenül attól, hány száz beszállítója akad. Ezeket az előnyöket az ipar és kereskedelem évtizedekkel ezelőtt átlátta és azóta a vonalkódok nagy része egy nyelvet beszél.
Korábbi posztomban az egészségügyben előforduló hibákról és azok összetett természetéről, valamint a rendszer tartós jobbá tételéhez szükséges szemléletről írtam. Ebben a posztban egy konkrét példán keresztül mutatom be, hogyan működik a rendszerszintű innováció a mindennapi gyakorlatban.
